főoldal
Következő élő adás:
Hamarosan...
Bejegyzések (RSS, Atom)
Kommentek (RSS, Atom)
"Az SZDSZ-nek köszönhető a reformok felé való toszogatása az országnak."
Sándor Klára, szabadelvű képviselő
Konzerv-ideológia


MDF
Mindig is idegenkedtünk azon politikusoktól, akik a konzervatív gondolkodást teljesen félreértve, úgy gondolták, hogy ez is csak egy régi palack az Ideológiák Vegyeskereskedésének kiárusításán. Űrtartalma pontosan 7 deciliter, definíciója van. Ezen politikai halmazelmélet lelkes híve Herényi Károly is, aki úgy érzi, a konzervativizmust tankönyvízű és taxatív elemekből álló tudományos ismeretterjesztéssel kell a pórnéppel megismertetnie.


Valójában a konzervativizmus nem ideológia, soha nem is volt az. A konzervatív idegenkedik az ideológiáktól. Épp ezért hatalmas intellektuális öngólt lő az a politikus, aki néhány mondatban meg akarja mondani, mi is a konzervatív politikai gondolkodás, miközben az folyton kicsúszik a "kezei" közül. Herényi Károly Tóta W. Árpád blogjában közölt interjújában értekezik a konzervatív eszményről. Így például megtudjuk tőle, hogy a "konzervativizmus a felelősségről és az öngondoskodásról szól.". Igen, Herényi úr, és még ezer más dologról. Ha az "öngondoskodás" a Bokros-féle technokráciát és szociális érzéketlenséget jelenti, akkor ki kell ábrándítanunk: a konzervatív jellemzően nem a magára hagyott individuumok szélmalomharcában hisz, hanem a közösségben. Magát az egyént, és az egyéni jellemet is a hagyományos közösségek és autoritások formáló hatásával értelmezi. Az adócsökkentés vagy adóemelés, az állam szerepének mértéke sem ítélhető meg "egységes konzervatív" szemszögből. Az állam nem valamiféle matematikai összesség, ahogy a piac sem az, ezért nem százalékarányosan leírható "választásokról" beszélünk. Noch dazu, a konzervatív politika sokkal inkább szituatív és partikuláris.


Az, hogy Herényi Károly úr mennyire keveset ért meg a konzervatív gondolkodás immanens lényegéből, jól megmutatkozik abban, hogy megjegyzi: "a konzervativizmus meg az ifjúság számomra mindig nehezen volt összeegyeztethető, mert amikor az ember éppen fiatal, akkor nem konzervatív." Ez a jellegzetesen nyárspolgári meglátás, amely a konzervatív eszmét úgy fogja fel, hogy az illető csak filharmonikusokat szokott hallgatni és eltartott ujjal fogja a teáscsészét. Tévedés, Herényi úr. Azt a kijelentést, pedig, hogy a "68-as diáklázadókból lettek a legjobb konzervatívok" (amellett, hogy a neofiták hitbuzgósága inkább szánalmas, mint meggyőző szokott lenni) könnyen megmagyarázza, hogy mindezt egy olyan párt képviselője mondja, amelyik az utóbbi időben szinte "vadászik" az új tagokra, így a pártskála nagy vándoraira. Annak pedig, hogy valaki vegyipari technikumi végzettséggel tartson előadást a konzervatív gondolkodásról, körülbelül akkora hívei vagyunk, mint annak, amikor erdészek és vegyész kutatómérnökök nyelvészeti kérdésekről értekeznek. Ez egy ilyen ország: a cipész gyakran elkalandozik a kaptafától.


Az egyik legnagyobb lepkézést Herényi úr akkor követi el, amikor azt a lemezt teszi fel, amit a racionalizmus és progresszió felkent papjai ismételgetnek előszeretettel, de amitől a konzervatív látásmód fényévekre van: "A cél az, hogy a politikai döntésekben nagyobb teret kapjon a ráció, és visszaszoruljon az érzelem." Hát, ez remek. A legtöbb konzervatívnak eszébe sem jutna elvitatni az érzelmek szerepét a politikai játéktéren. A "jöjjenek a szakértők" Horn Gyula-i jelszava az, amit Herényi megidéz. Az, hogy érzelmek is vannak a politikai döntéseinkben, még nem jelent populizmust. A konzervatívok véleménye általában az, hogy a világ, és különösen a politika világa annyira összetett, hogy képtelenség a csupasz "rációra" lefordítani minden egyes aspektusát. Döntéseink számos fontos megfontolást tartalmaznak, ráadásul ezek nagy része hallgatólagos marad. Mégis: ki az a "szakértő", aki képes mindazokat figyelembe venni ezek közül, amiket maguk az egyének sem tesznek explicitté? És az ő tudása mivel több és jobb, mint a többi egyéné? (Érdekes módon az egyéni felelősség és öngondoskodás gondolatával Herényi, Bokros, és az MDF kompatibilisnek érzi a technokráciát. hm.)


Önmagában a "piacpártiság" sem egyenlő a konzervatív gondolkodással. Tudom, néha nehéz feladat megérteni mi is a konzervatív eszme pontosan, hiszen nincs definíciója. Egyszerűen csak sokat kell olvasni. Emellett esetleg a való életben való szemlélődő mozgást javasoljuk, abból kiderülhet, hogy a világ mégsem úgy néz ki, ahogy okos közgazdasági fejtegetések leírják vagy ahogy Bokros Lajos elképzeli.


A konzervatív gondolkodás definiálhatatlan, talán épp azért, mert nem ideológia. Inkább habitus, világlátás, gondolkodásmód. Elsősorban megérteni, és nem definiálni kell. Ha valaki erre képtelen, és nem ért egy erősen szituációs-partikularista és ideológia-mentes gondolkodásmódot, az inkább ne fejtsen meg róla. Kedves Herényi úr: ez az, amit képtelenség programpontokba foglalni és lecövekelni. Maradjon a cipész a kaptafánál, az ideológus a liberalizmusnál.

 
Kommentek. Szólj hozzá!
(A Jobbklikken csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá a bejegyzésekhez.)
Kommentek rendezése időrendben: csökkenő    növekvő 
budaifiú | 2009. november 17.  |  11:47
Ajánlanám neki a választott szakmájának folytatását, talán több sikerrel járna. A ciánozás is egy tisztességes szakma HA, jól csinálják.Nem neki való a politizálás,már nem sokáig nyomja ez a nyűg szegény fejét.
petibatya | 2009. november 17.  |  12:15
Az igazat megvallva Herényi egyáltalán nem érdekel, az viszont igen, hogy szerintetek – ha már azt állítjátok, hogy konzervativizmus nincs - mi „a konzervatív gondolkodás immanens lényege”?
Az is érdekelne, hogy fontosnak tartjátok-e, hogy rajtatok kívül egy közönséges földi halandó is (netán egy választó) megismerhesse ezt a bizonyos lényeget?

„A konzervatív gondolkodás definiálhatatlan, talán épp azért, mert nem ideológia. Inkább habitus, világlátás, gondolkodásmód. Elsősorban megérteni, és nem definiálni kell”

Ha szerintetek nem ideológia, és nem is definiálható, akkor nyilván konzervatív értékek sincsenek, amik mentén esetleg ez „habitus, világlátás, gondolkodásmód”, ha nem is definiálható(?) legalább értelmezhető lenne? Vagy azok már vannak, és ráadásul még definiálhatók is?

„Ha valaki erre képtelen, és nem ért egy erősen szituációs-partikularista és ideológia-mentes gondolkodásmódot, az inkább ne fejtsen meg róla.”
Hogy is van ez?
(Az „ideológia-mentes” gondolkodásmód felvállalása, és hirdetése is egy ideológia. Vagy nem?)

Végül még az is érdekelne, hogy legalább Ti tudjátok-e, hogy itt egyáltalán miről értekeztek?
Vagy egyszerűen a magatok szórakoztatására habosítjátok a semmit, amit hasznosabb elfoglaltság hiányában - bár komolytalannak – de a magam részéről elfogadható és ártalmatlan időtöltésnek tartok.
KurtaBetyár | 2009. november 17.  |  12:58
"Mindig is idegenkedtünk azon" azoktól "akik a konzervatív gondolkodást teljesen félreértve úgy gondolták", hogy "a konzervativizmust tankönyvízű és taxatív elemekből álló tudományos ismeretterjesztéssel kell a pórnéppel" megismertetni.

Ezt a konzervatórium-os kollégáknak is elmondjátok egyszer?
KurtaBetyár | 2009. november 17.  |  13:01
Ajaj, az írást végigolvasva azt mondom, hagyjátok egyelőre a kollégákat és először magatok elmélkedjetek az eggyel feljebb idézetteken.
Szentmihályi Gergely | 2009. november 17.  |  13:33
Kedves petibatya!
Egyrészt én nem emlékszem rá, hogy azt állítottuk volna a konzervatív gondolkodás nem létezik. Azt mondtuk, hogy nem definiálható. Akkor nem is létezik? Ennyire szakadjunk már el a természettudományos gondolkodástól.

Másrészt azért mert nem ideológia és nem definiálható, akkor értékek sem lehetnek benne? Nem hinném. Arról van szó, hogy a konzervativizmus annyira sokszínű, hogy van néhány segédfogalmunk, ami segíthet minket az orientációban, de nem lehet leírni taxatíve. Mást jelent egy kicsit Nagy-Britanniában, mást a német vagy francia hagyományban (ezért is partikuláris), de még az egy-egy országon belül létező hangsúly-különbségek miatt is sokrétű (ld. neokonok, paleokonzervatívok, fiskális konzervatívok stb.) Szituatív, azaz egy-egy kérdésre nem ab ovo van válasza. Például: állami tulajdon, vagy privatizáció? Erről a kérdésről más lenne a véleménye egy francia és egy brit konzervatívnak. Máshogy látná egy olyan országban élő konzervatív gondolkodó, ahol az állami tulajdon kiterjedtsége fojtogatja a privátszférát, és máshogy egy olyan országban élő, ahol a privatizáció részeként mondjek épp a Parlament épületét akarják átjátszani egy sokat ígérő magánbefektetőnek.
Mindez azt jelenti, hogy ezek nem konzervatív emberek, mert bizonyos kérdésekben nemzeti hagyományaik, vagy az adott kérdéshez fűződő viszonyuk miatt különbözőképpen gondolkodnak? Nem hinném.

Vannak fogalmak, amik mentén tájékozódhatunk, amik azért igen fontosak a konzervatív gondolkodás számára. A konzervatív nem hisz a "társadalommérnökségben", nem jellemzi reformdüh, mert az emberképe szerint az ember esendő, és egyetlen ember, pl. Bokros (vagy akár egy csoport, vagy egy generáció) nem rendelkezik azzal a tudással, ami többszáz generáció felhalmozott tapasztalatából adódik. Ez egyúttal megmagyarázza a hagyományhoz és a valláshoz való viszonyát is. Mivel számára a közösség előbbrevaló az államnál vagy az egyénnél, hisz a család szentségében is. A szabadság is fontos számára, ezért hisz a teljesítményelvben és a társadalmi különbségeket velünk élő törvényszerűségnek tudja be, nem megszüntetendő rossznak. Nem hisz az egalitarizmusban a képességek és a vagyon terén. A szabadság mindazonáltal nem korlátozás nélküli Legfőbb Jó a számára, mint a liberálisok számára. A tekintély szempontjából is más az alapállása mint a liberálisoknak. Stb., stb. 

És most jön e legjobb rész. Mindezek ellenére, ha valamely felsorolt szempont kevéssé jellemző a gondolkodására, az illető attól még lehet konzervatív. Ahogy a részek együttese is több, mint a részek matematikai összessége, úgy a konzervatív gondolkodás sem ítélhető meg bizonyos elemek kötelező meglétének kipipálásával, vagy hiányával. Igen, ettől bonyolult ez az egész. Ha megvan, hogy mit jelent a sztochasztikus összefüggés, akkor talán sikerül megérteni a problémát.

Namost, ha valaki rendszeresen szembemegy azokkal, amik a konzervatív gondolkodás számára kiemelten fontosak, akkor nem konzervatív. Bokros például nem az, egyzerűen baromira hisz a piac mindenekfölöttvalóságában (ld. tandíj, ld. privatizáció stb.) Sem a valláshoz, sem a hagyományhoz, de még a közösségelvűséghez sincs köze. Ezek zavaró elemek lennének friedmanista gondolkodásmódja számára. Egyszerűen nem tudja őket értelmezni. "Most akkor van benne lovetta vagy nincsen?"

Külön köszönöm a magunk szórakoztatására habosítás kitételét. Természetesen, akit nem köt le ez a szellemi probléma, annak ezzel nem kell foglalkoznia. Minket érdekel. A legnagyobb alázattal kérünk érte elnézést, hogy nem a csavarmenetek beágyazottságának differenciái, vagy a CNC esztergagépek hoznak lázba minket. Kinek a pap, kinek a papné.
kérdés | 2009. november 17.  |  13:39
Én nem abban látom a fő gondot, hogy a konzervatívok MAGUKAT elég sután sorolják be, osztályozzák...hiszen hányféle szinten s területen kellene kritériumokat meghatározni ahhoz, hogy ez a megkülönböztetés szabatos, egységes, de mégis mindent magába foglaló legyen?
Fontos-e, hogy ilyen dobozolásba kezdjünk?

A fő gondot az jelenti, ha valaki NEM konzervatívnak, hanem vmilyen leegyszerűsített -ista pistának vallja magát...ő kezdi előszeretettel a konzervatívok egysíkú bedobozolását.

Elvégre ha őneki kényelmes a dobozélet, akkor a másikat is oda köll gyömöszölni, vagy mi lesz itt, kérem szépen?
htp | 2009. november 17.  |  13:52
Karolynak from Wikipedia with love: "A konzervativizmus legfontosabb jellemvonása a tradicionalizmus, amely a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Eszerint az intézmények hosszú idő alatt formálódnak, és a konzervatívok szerint az így kialakult hagyományok, szokások és előítéletek jobban irányítják a társadalmat, mint a racionalitásra hivatkozva a társadalmat (sokszor erőszakosan) absztrakt elméletekbe gyömöszölő általános ideológiák. Részben emiatt utasítják el az észre hivatkozó forradalmi változásokat és az egalitarizmust." Mielott interjut adott, elnezhetett volna ide: link
PestyFrigy | 2009. november 17.  |  14:04
Kedves szerzők!

Úgy általában igazuk van, de a kaptafát tán vissza kéne tenni a polcra. Legalább is akkor és amiben a hivatkozott jobbikos oldalon közölt cikk aláíróira hivatkoznak. Igen, volt köztük vegyész és erdész és egy sereg a tartalomhoz hozzáértő kiváló tudós. Manapság a tudományos kérdések megoldásának keresése - származásunk is - interdiszciplinás megközelítés nélkül nem vezet sehova. Erről csak a megengedhető mondatok, szavak száma állít korlátot.Ezért magamat visszafogva csak hivatkozva mitokondriális(anyai) és y kromoszómás(apai) genetikailag megalapozott leszármazási modelekre gyakorlatilag a ma élő magyarnak vallott népesség túlnyomó többsége a fossziliák szerint őshonosnak tekinthető a Kárpát medencében, némi - nem jelentős - rész hasonlóságokat mutat belsőázsiai türk(török) népekkel kazakoktól újgúrokig és kaukázusi, főleg iráni elemekkel. Egyelőre - gén,DNS azonosság, különbözőség kapcsán - legközelebbi rokonainknak a lengyeleket és az ukránokat tarthatjuk. A finn-ugor rokonság a honfoglaláskori temetőkben és a ma élő népességben naggyából azonos, kisebb 0,6%-nál.Nyelvünk milyen? 150 éve ádáz vita folyik erről (ugor-török háború) és többnyire nem tudósok, hanem politikusok döntöttek. Hagyjuk érni ezeket!
Kúltúránk, zenei alapjaink, meséink és mondáink alighanem belsőázsiai eredetűek, nyelvünk mutat finn-ugor jellegeket, szókincsünk(alap) a talán meghatározó finn-ugor mellett nem kevésbé fontos török elemekkel bír.

Csak mellékesen: ma a bolgár törökök szláv nyelven beszélnek, a kelta gallok, belgikuszok franciául, a galísziaiak spanyolul, vagy törökül beszélnek (ahová asors vetette őket többségi környezetbe!) etc.

Azért én óvnám Herényit a csótányírtástól. Egyszer: ahhor is kell hozzáértés. Másodszor: az alkalmazott vegyszer nem tudná megkülönböztetni őt a férgektől. Rezümé: maradjon ott ahol van, nála jobban csak csak szerncsétlen főnöke tudja pusztítani szedet-vedett bandájukat.

A polcról leszedem kaptafámat, smirglit, kicsit tisztogatom, mert szilárdtest fizikusként belepofáztam hivatásos megmondók mondókájába.
budaifiú | 2009. november 17.  |  14:07
petibatya | 2009. november 17. | 12:15

Kedves petibatya, beszélgessünk. A konzervativizmus nem olyan mint EMO, vagy PUNK, nem,ezt nem lehet egyik napról a másikra pártagságikönyvel elintézni. Ezt mondhatnám az anyatejjel kezdődik, ez mentalitás gondolkodás egyszerre tekinti jó dolognak azt a múltból ami jó és egyszerre fogadja be a jelen jó dolgait és teszi a múlt részévé a következő konzervatív generáció részévé,tehát egy gondolkodás mód ami folyton fejlődik a múlt megtartása mellet.A komenisták úgy fejlődnének,hogy előbb ész nélkül mindent le romból,majd épít valami s@rt és az mondja,hogy ez a korszerű. Mitől korszerű azt nem definiálja mivel az előzőt lerombolja. megszünteti a viszonyítási alapot.Egy maszopos soha nem lesz konzervatív mert az tud mit kezdeni a gondolattal,hogy nem romból hanem épít.
budaifiú | 2009. november 17.  |  14:12
PestyFrigy | 2009. november 17. | 14:04

A bejegyzés közepén,azt hittem eltévedtél,de belátom jóóó, a mi károlyunk is csiszolgathatja a kaptafát az talán jobban megy neki.
budaifiú | 2009. november 17.  |  14:20
PestyFrigy | 2009. november 17. | 14:04
EGYÉBKÉNT A KONZERVATÍV ÁLTALÁBAN, ÉPÍT A MASZOPOS MEG ÁLLANDÓAN HARCOL, HARCBA ÁLL ÖNMAGÁVAL A VILÁGGAL.
L | 2009. november 17.  |  14:55
Szerintem nagyszerű az írás! A definíciós vitához hozzászólva egy picit: szerintem a liberalizmus, és a szocializmus sem definiálható, ugyanis a politológia, a szociológia, és a történelem nem egzakt tudományok. Beszélhetünk alapértékekről, társadalmi alapegységekről, világnézetről, tulajdonhoz való viszonyról, állami szerepvállalásról, gazdasági szabályozásról. Ezek mindegyikéhez írhatunk fogalmakat. Pl.: Társadalmi alapegység: 1.liberalizmus-egyén, idividum, 2.konzervativizmus-család, mint tradicionális, hagyományos közösség, 3.szocializmus-család, mint gazdasági alapegység.
Vagy az állam szerepe 1-nél minimális 2-nél beavatkozó 3-nál maximális. Aztán Ti is feltudnátok sorolni még egyenként 10 szempontot a hozzá tartozó párokkal, és mindegyik jó. Ehhez persze hozzájön még a vegytisztátlan jelleg, gondolok itt a különböző ideológiák keveredésére, átfolyására.
Tehát még egyszer: az írás jó, a konzervativizmus pedig, mint ahogy más sem, nem definiálható. Jellemezhető.
butapesti | 2009. november 17.  |  15:05
A nagy cimke+cimke+cimke áradatban nem árt levakarni ezeket, mi van alattuk. Ráragasztják: konzervativ, liberális, stb. Azután rájövünk nincsen ezek alatt egységes ideológia. Van ezek helyett bizonyos irányultságú értékrend és a prioritásokban, egyes kérdésekben némi nézetazonosság.
Azt meg ne kérdezzék tőlem, hogy Herényi Úrnak milyen értékrendje van, feltéve ha van neki.
Eszter | 2009. november 17.  |  15:46
de,de, kedves Herényi úr,

amikor a konzervativ nevelésben részesült ember még fiatal, akkor is konzervatív, csak épp nem törődik vele, pont azért, mert fiatal.

És azért lesz később vállaltan konzervatív, mert van HOVA visszatérnie!

A keresztény kultúrkörhöz tartozó ( nem tudom, van-e pl. konzervativ hindu, itt hiányosak az ismereteim...) konzervatív ember/politika/nevelés/gondolkodás mindig a keresztény kultúra megfellebezhetetlen örök értékeihez méri magát.
Ezek az igazodási pontjai, ezek mentén hozza meg legfontosabb döntéseit a jelenben, ezek hatáozzák meg jövőképét és ezek alapján ítéli meg multját...

A konzervativ semmiképp sem negativ attributum és nem a regressiv szinonímája!

Egy országgal nem történhet jobb, mint ha konzervativ politikus vezeti! Az az ország szilárd erkölcsi alapokon áll, nem ingoványos liberális mocsáron!

Szent István királyunk világosan lefekteti a konzervativizmus alapjait fiához írt Intelmeiben, s ez a tiszta, világos erkölcsi rend ölt testet a Szent Koronában.

Van nekünk igazodási pontunk, csak VISSZA kellene térni hozzá.

Most senkiháziak ülnek tort felettünk, és az a szerencsénk, hogy legalább a Szent Korona a Parlamentben VAN.





A konzervatív ember

Rabban  | 2009. november 17.  |  16:14
Herényi, Herényi, mekkora is vagy te? Na mindegy.

De erről a konzervről eszembe jutott a volt ifjúszoci Komássy Ákos, Medgyessy egykori lieblingje (most VIII. kerületi polgármester-jelöltje az MSZP-nek), aki egy fórumon - párttársaival együtt - konzervdobozokat húzott a fejére és így tiltakozott a keresztény-konzervatív ifjúsági mozgalmak ellen, gúnyolva őket, mert ők ellenzik az abortuszt, a drogokat stb.
PestyFrigy | 2009. november 17.  |  16:16
Kedves mindenki!
Belenéztem a naptárba és látva a dátumot, belémnyilalt: konzervaítizmus a téma. Kilencven éve, hogy háborútól, belső árulóktól, károlyiaktól és kunbéláktól meggyötört országban, Budapesten románok, Sopronban osztrákok, délen szerbek, Szegeden összeállt egy kis csapat, hogy feltámasszák az országot, letörni a jobb és bal véres terrort, kibontakozást mutassanak. Még ma is sokak szemében átokverte, de lassan kiérdelmeve a történelem igazságszolgáltatását egy igazi konzervatív magyar ember, Horthy Miklós, megkisérelte a feltámadást. Legyen neki hálás az utókor. Azt se feledjük: Magyarország volt az utolsó, ahol sikerült feltartóztani a hitleri népmegsemmisítő tobzódást és egyedül
Magyarországon sikerült megmenteni a zsidóság nagy részét Európában a nácik által uralt területeken.
W.M. | 2009. november 17.  |  16:19
Hurrá!

Ma megtudtam, hogy én is konzervatív vagyok.

ha valaki legközelebb leliberálisoz, erre a posztra fogok hivatkozni!

:-D
budaifiú | 2009. november 17.  |  16:27
W.M. | 2009. november 17. | 16:19
Ami lehetetlen, az lehetetlen!
artur | 2009. november 17.  |  18:25
hmm, ez tényleg bonyolultra sikeredett... én megrögzött konzervatívnak gondolom magam, ezért aztán szabadelvű vagyok, mint minden értelmes ember és értékelvű, mint ahogy minden értelmes szabadelvűnek lennie kell(ene). Ami megkülönböztet az értelmes liberálisoktól az a kettő aránya. Az értelmetlenek meg nem érdekelnek.
Tehetetlen Dodó | 2009. november 17.  |  19:07
artur | 2009. november 17. | 18:25
Frappáns. Telitalálat. Csatlakozom.
petibatya | 2009. november 17.  |  21:29
Szentmihályi Gergely | 2009. november 17. | 13:33

Kedves Gergely!

Értem, vagy érteni vélem az általad leírtakat.
Ami zavar, hogy Te szerintem a közjónak racionálisan és morálisan is elkötelezett egyént azonosítod A konzervatív személyével. Az pedig, aki a közjóval „szembe” megy az a „nem konzervatív”, vagyis az a mindenki más.

Ha a közjónak elkötelezett – szerintem mindenképpen kívánatos és követendő – szemléletet, és irányultságot a „konzervatív” jelzővel felruházod, azzal ezt a szabadelvű és értékelvű gondolkodást óhatatlanul is a „korpa” közé kevered, és besorolod a társadalmat megosztó zsákutcás eszmék sorába. Nem volna szabad!
link

Azt meg csak halkan jegyzem meg, hogy az értékelvű, és szabadelvű gondolkodás, soha nem volt összeegyeztethető a pártok hatékony működésével, az általuk képviselt érdekekkel, és hatalmi céljaikkal.
A gondolkodástól, főleg annak „szabadelvű” változatától ezek az alakulatok úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. No de ezt Te is jól tudhatod, vagy ha eddig nem tudtad, hát majd nem sokára egészen biztosan megtapasztalod.
link
butapesti | 2009. november 17.  |  21:49
Ismétlem önmagamat: Ezek csak cimkék. Mifelénk örömmel cimkézik fel az emberek magukat és másokat. A cimkék alatti lényeget kell vizsgálni, pontosabban azokat a momentumokat amelyek fontosak. Mert hovatovább kitalálják, hogy egy elkötelezett ... nem eszi meg a spenótot, stb.
Rabban  | 2009. november 17.  |  22:33
Mondjuk a Tóta W. blogon lévő interjúban Herényi Herényi összevissza hazudik, mint a vízfolyás. A Fideszről azt állítja, hogy a Fidesz nem konzervatív párt, mert "paternalista viszonyok fenntartását tűzi ki célul, (...) az állam mindenhatóságát hirdeti, (...) nem az állampolgárokat ösztönzi teljesítményre, hanem helyettük ígéri minden probléma megoldását; szóval aki a gondoskodó állam víziójával kampányol, az bizony nem konzervatív. A konzervativizmus a felelősségről és az öngondoskodásról szól."

Na most egyrészt a konzervativizmusnak semmi, de semmi köze nincs az öngondoskodáshoz, az tipikus liberális elv. Ne az állam gondoskodjon rólad, gondoskodj te magadról. A konzervativizmus pont, hogy a nagyobb állami szerepvállalást, a gondoskodó államot jelenti. Ezzel tehát alaposan mellélőtt a Herényi képviselő úr. Sőt duplán is, hiszen a Fidesz gazdaságpolitikai programjában éppen, hogy a liberális elemek dominálnak: az állami újraelosztás csökkentése, ezzel együtt az adók csökkentése és a jövedelmek átcsoportosítása a piaci alapon működő vállalkozuói szférához. Tehát ez éppen, hogy az öngondoskodást erősíti, nem az állam újraelosztó szerepét. A Fidesz gazdaságpolitikája épp akkor lenne konzervatív, ha az egyre növekvő állami beavatkozást preferálná (ellentétben Herényivel), viszont az igazság az, hogy amilyen követelményt ő a konzervatív gazdaságpolitikával szemben meghatároz (felelősség, öngondoskodás), hát éppen ezek lelhetők fel a Fidesznél.

Megadja Gábor | 2009. november 17.  |  22:56

Rabban | 2009. november 17. | 22:33

Ez így nem teljesen pontos. Pontosabban: nem igaz. 

Épp az volna ennek a konzervatív izének a lényege, hogy nincsenek lefektetett politikai doktrínák, nincs politikai dogmatika. Ott kell és annyi és úgy, amit a helyzet és a bölcsesség megkíván (ehhez elsősorban két dolog szükséges: a megértés és az a bizonyos bölcsesség). Előfordulhat az, hogy az adott partikuláris helyzet az állami befolyás növelését követeli meg valamelyik területen (szerintem ez ma a közbiztonság például, és semmi esetre sem a gazdaság), van úgy, hogy a csökkentését (ez ma a gazdaság szerintem). De még ezek is leegyszerűsítő magyarázatok, mert több rétegből állnak össze ezek a problémák. Az állam "visszaszorítása" a gazdaságból nem a "leépítését" jelenti, hanem a monopolisztikus és káder-mutyi, vagy "politikai-kapitalista" viszonyok megszüntetésére való törekvést. Az ilyen "dogmamentesség" miatt hívják az ellenfelei "elvtelennek" a konzervatívokat és az ő szempontjukból még igazuk is lehet (persze nincs). Volt olyan, hogy a közösségi vagy állami kohéziót erősítették a konzervatívok (B. Disraeli, vagy akár Metternich herceg "szociális olajcseppjei"), és volt, amikor a piacot hangsúlyozták (Thatcher, Reagan). Hogy mikor melyik helyes, ahhoz kell a politikusi/államférfiúi bölcsesség, a prudencia. 

Mindenesetre a teljes állami gondoskodás, vagy a "gonviselő állam" gondolata a szocializmusé, és össze is függ a felelőtlenséggel. Herényi urat még arról kéne megkérdezni, ha ennyire a magas adók, a sok állam, valamint az újraelosztás ellen van, miért támogatták a szoci-libi kormány olyan javaslatait/szavazásait, amelyekkel mégis ezek mellett döntöttek?

Eszter | 2009. november 17.  |  23:46
Megadja Gábor

" A teljes állami gondoskodás, vagy a "gondviselő állam " gondolata a szocializmusé...."

Itt van a kutya elásva.
Ca. 60 évig megmondta állam atyuska, mit hogyan tegyünk, együnk, hogyan legyünk, a diktatúra parancsolt, s ez minden feleősséget levett a vállunkról.

Aztán jött az erkély-jelenet, és egyik napról a másikra arra kényszerítették az embereket, hogy felelősen döntsenek, önrendelkezzenek, kezébe vegyék sorsukat.

Csakhogy a 60 év szocializmus kimosta agyukból a demokrácia-tudást, a háború előtti "konzervatív alapokat", (amiből még 56 táplálozott) és nem adott helyette SEMMIT.

S most itt ülünk ebben a nagy nihilben, "mint fák tövén a bolondgomba" és nem tudunk mit kezdeni magunkkal

Ha ezt az egészet túl akarjuk élni,....

KI-KI FEJEZZE BE A MONDATOT!

butapesti | 2009. november 18.  |  01:24
Megadja Gábor | 2009. november 17. | 22:56
"....Volt olyan, hogy a közösségi vagy állami kohéziót erősítették a konzervatívok (B. Disraeli, vagy akár Metternich herceg "szociális olajcseppjei"), és volt, amikor a piacot hangsúlyozták (Thatcher, Reagan). Hogy mikor melyik helyes, ahhoz kell a politikusi/államférfiúi bölcsesség, a prudencia.
Mindenesetre a teljes állami gondoskodás, vagy a "gonviselő állam" gondolata a szocializmusé, és össze is függ a felelőtlenséggel."

Jajj! Kedves Gábor! A szezon és a fazon két különböző dolog! Metternick? Igen, konzervativ volt, mert megmentette a Habsburg birodalmat a bukástól. Azaz konzerválta még 100 évre.. Az állami gondoskodás mint feladat már a Római Birodalomban is megvolt és a középkori királyok is komoly szociális "programokat" hajtottak végre. Vagy az Augsburg-i Fugggerek is hasonlókép. A szocializmus nem "gondviselő" volt, hanem elnyomó: Ugy viselte gondját az embereknek ahogyan a rabokat is etetik a börtönben. "Mi adjuk neked a kenyeret, az olcsó közlekedést, az ingyen egészségügyet. Te ne ugrándozzál, elégedjél meg a vacak fizetéssel, a Trabanttal, a vasárnapi rántotthússal és kőbányai világossal.." Ez volt kérlek a szocializmus. A szocializmus "gondoskodása" arra irányult, hogy ne tegyenek semmit önállóan az emberek.
Mi köze van ennek a konzervatizmushoz?
butapesti | 2009. november 18.  |  01:34
Eszter | 2009. november 17. | 23:46
"..Csakhogy a 60 év szocializmus kimosta agyukból a demokrácia-tudást, a háború előtti "konzervatív alapokat", (amiből még 56 táplálozott) és nem adott helyette SEMMIT."

A szocializmus szószerint tétlenségre kényszerítette az embereket. A "gondoskodása" arra irányult, hogy ne pofázz, akkor jó dolgod lesz, vasárnap húsleves, rántotthús. Minden évben 2 hét a szakszervezeti üdülőben.. Ha ugrálsz akkor megnézheted magad.
A szocializmus ott is megrohasztotta az egészet, hogy a kötelező munkavállalást bevezette (aki nem dolgozott az k.m.k. azaz közveszélyes munkakerülő volt, ergo bevitte a rendőr..) Nos kérlek akkor tele voltak munkanélkülivel az üzemek, bent a kapun belül folyt a semmittevés. Az egyik gürizett a másik egy sarokban kártyázott a társaival. Ez komoly feszültségeket szült és mindenki igyekezett "jó" állás szerezni, ahol a nevetséges fizetésért elég volt a jelképes munkát elvégezni és tapsolni a nov.7.-i ünnepen.
Rabban  | 2009. november 18.  |  01:36
Megadja Gábor | 2009. november 17. | 22:56

"Épp az volna ennek a konzervatív izének a lényege, hogy nincsenek lefektetett politikai doktrínák, nincs politikai dogmatika."

Ebben is van igazság - de induljunk ki eszmetörténetileg abból, hogy a konzervativizmus kezdettől fogva reflexív ideológia, vagyis valamire - ti. a liberalizmusra (vö.: felvilágosodás) - adott válaszként jelent meg. Igaz, hogy eredetileg nem a gazdaságról alkotott felfogással, hanem az emberi jogokról, az ember társadalmi szerepéről stb. szóló liberális nézetrendszerrel szemben lépett fel annyiban, hogy pl. a parttalan individualizmussal szemben a tradicionális közösségek fontosságát hangsúlyozta. A gazdasági dimenzió különbözőségei csak ennél később jelentek meg; de a konzervativizmust továbbra is a liberalizmusra reflektáló nézetrendszerként tekintve, szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy amennyiben a liberalizmus az állam szerepének visszaszorítását - és ezzel az újraelosztás csökkentését, az adóterhek enyhítésével a piaci verseny erősítését - tűzi ki célul, akkor ezzel szemben, ennek ellentétpárjaként a konzervativizmus gazdaságpolitikai felfogása is jellemezhető az állami szerepvállalás erősítésével, a magas adószint és ezzel az újraelosztó-gondoskodó, paternalista állam képével. És azt írtam, hogy ezzel szemben a Fidesz 1998-tól mostanáig - fő vonalakban - követett gazdasági irányvonala ennek fényében nem a konzervatív, hanem a liberális modellhez áll sokkal közelebb, leszámítva az állami tulajdon jelentősebb szerepének fenntartását mint kivételt. Ezzel szemben Herényi Károly a felsorolt, klasszikusan és tipikusan liberális gazdaságpolitikai elveket a konzervativizmus lényegi vonásai közé sorolta - kérdem én, akkor _őszerinte_ mi a konzervatív, ill. a liberális gazdasági felfogás közötti különbség? (Persze Herényi csúsztatása az MDF liberális irányváltásával, egyidejűleg a Fidesz és más rivális konzervatív erők ledegradálásának szándékával abszolút érthetővé válik.)

A fentiekből mindenesetre látszik, hogy én nem fogadom el túlnyomó részben a konzervativizmus mint ideológia általad hangoztatott relativizmusát, pusztán az adott helyzethez való igazodását, hanem inkább a liberális felfogással szemben határozom meg azt. (Ez persze nem jelenti a rugalmasság, vagy egyfajta józan pragmatizmus hiányát.) Bár említed Thatchert, Reagant mint ellenpéldát, náluk éppen az jelentette a változást, hogy a korábbi konzervatív gazdaság- és társadalompolitikát liberális irányváltással igyekeztek átírni. (De ez hosszú sztori.) Klasszikus értelemben viszont szerintem helytálló, amit írtam.

"Az állam 'visszaszorítása' a gazdaságból nem a 'leépítését' jelenti, hanem a monopolisztikus és káder-mutyi, vagy 'politikai-kapitalista' viszonyok megszüntetésére való törekvést."

Persze, ez tiszta sor. Én se a szélsőséges neoliberális dogmákra, hanem a klasszikus liberális elvek érvényesítésére gondoltam.

"Mindenesetre a teljes állami gondoskodás, vagy a 'gonviselő állam' gondolata a szocializmusé"

Ez meg a másik véglet, a másik szélsőség, ami viszont tipikus posztkommunista gyakorlat: mivel a szavazótábor zöme az inaktívakból kerül ki, ezért kézenfekvő, hogy ezeket kell preferálni a különféle juttatásokkal.
Viszont én nem ezt állítom követendő példának, hanem a nyugat-európai szociális piacgazdaságokat, ahol az állam szerepe jelentős, de nem uralkodó.
Mondjuk az igaz, hogy Herényi önmagának is ellentmond, hiszen ők, akik az osztogatást annyira elítélik, éppen ők támogatták azt, főleg az utóbbi időben.

A lényeg mindenesetre szerintem az, hogy egy párt ideológiája elsősorban ne gazdasági programjában, hanem társadalompolitikájában mutatkozzon meg. A Fidesz társadalompolitikája egyértelműen konzervatív meghatározottságú, gazdaságpolitikája viszont inkább liberális (én mindkettőt helyeslem), azonban ebben nincs semmi meghasonlottság. De persze semmi esetre se gondolok szélsőségesen neoliberális, vagy államközpontú megközelítésre, hanem kicsi, de hatékony, jól szervezett államra, a szociális piacgazdaság elve és mintája értelmében.

Az biztos, hogy a - főleg most - folyamatosan változó helyzethez könnyebb úgy igazodni, hogy a kormányzó erő éppen az adott helyzethez megfelelő stratégiát alkalmazzon ideológiai kötöttségek nélkül.

L | 2009. november 18.  |  08:32
"Ott kell és annyi és úgy, amit a helyzet és a bölcsesség megkíván"
Ez a veleje a dolognak, ez a "beavatkozó" állam leírása. A teljes állami irányítás a szocializmus jellemzője, a minimális állami jelenlét a liberalizmus vesszőparipája (aztán persze nagy égés az utóbbiaknak, amikor beüt a crach, és sírnak az állami segítségért).
Kuncze tartja vajon még magát "az állam rossz gazda" című agyrémhez? Milyen jó gazda a Hospinvest, ugye? Bankmentő csomag válság idejére= a rossz gazdától kértek a jó gazdák pénzt. Az szdsz elmúlt 16 évéről elmondható hogy az sem volt igaz, amit kérdeztek.
surcouf | 2009. november 18.  |  09:09
ettől kicsit gyakorlatiasabb felfogásra van szükség ...na majd vázolok egyet:))

egy társadalom működése mondjuk 3 ige szerint

1 KAP -mármint az elemi építőkő a polgár személy valaki- ( tudást, vagyont , hatalmat pl orbán majd 1. kap vagy 2. szerez hatalmat ? esélyegyenlőséget, jogállami környezetet. kap megkapja ...mert megadják -höhö- neki

2. SZEREZ: megszerez tudást pénzt hatalmat , pozíciót meg amit akar , birtokba vesz önhatalmúlag magyarán

3. SS van egy átmeneti formula is ez a szabályozott szerzés pl megdolgozik érte tisztességes melóért akaszt tisztességes bért pl

namostan kérném szépen tisztelettel

ha 1 társadalmi berendezkedés elmegy, vagy elviszik mesterségesen a szerzés felé túlmegy a gazdasági SS eken is akkor , annak a vége valamiféle aki kapja marja elvtelen rablótársadalom (ld csehek liszabonja) szóval az ami van vagy erősen készül globalice... aki ügyes az megszerzi és ennyi ...

namost hogyan lehet önelőnyt biztosítani a szerzésben járatosnak , a tehetséges szerzőnek?

lehülyített liberalizmussal : vagyis a társadalmat atomizáló elhülyítő dezinformáló stb törekvésekkel, és a szerző ösztönök felerősítésével hitel van vegyél stb ... aztán amikor ilyen módon fellazul a társadalom szövete , akkor jönnek a szerző net -ek , a társadalmat a politikát, hatalmat pl be lehet hálózni olyan hálózatokkal amik szerző megszerző , szélsőséges esetben rabló lerabló, piac foglaló stb törekvéseket jelentenek ... és akkor itt is vagyunk : ez van

mit lehet csinálni ? : az államot hatékony önvédelmi hálózatokként kell újraépíteni, tudomásul kell venni hogy mindent el akarnak venni a jogot a földet az erőforrásokat ezzel az élet lehetőségeket is .. ilyen a környezet akkoris ha nem mindenki ilyen , és nem mindenki képes ebben létezni

networking : pl ott egy atom paraszt a mezőben és tejet termel egy kompakt egység , nem képes az érdekeit érvényesíteni mert nem képes értékesítő önérdekvédő hálózatokat létrehozni

a parasztnak van egy input meg egy output oldala , az output ja pl 400 liter tej naponta ... valamennyi takarmány meg az input (az is egy piaci igény ha nem maga termeli ) ha nincs netbe szervezve pl 1 tejfeldolgozó lokális kis céggel amelyik sajtot gyárt (és az nem tagja egy piaci net nek aminek a végén a fogyaszó van ) stb , vagy akár dirrekt egy fogyasztó csoporttal aki felveszi a tejet ... akkor a kereskedelmi multináci net ek beállnak és fejik a profitot

állam bácsinak tehát DOLGA a piaci profit lehalászás ellen önvédelmi jellegű (profit megtartó , lefölözést gátló) net ek be szervezni a társadalom atomizált és ezzel a profitmax neteknek kiszolgáltatott egységeit

a hálózat elemei a fogyasztó, a termelő meg a feldolgozás és esetleg a logisztikai háttér , ha sikerül olyan hálózatot tervezni ahol pl internet alapon pontosan lehet tudni hogy józsi bácsi a 400 liter tej termelője és ez hogyan jut el sajt ként pl a fogyasztóhoz... akkor nem lehet pl idegen pancsolt tejet löttyinteni a rendszerbe ...

ilyen hálózatokon múlik minden , ill hogy ezek mennyire képesek a közérdeket "megtartani" és torzulás és közbenső lenyúlás (korrupciós net ek) nélkül közvetíteni
surcouf | 2009. november 18.  |  09:32
na meg persze pl a piaci önérdekvédelemre összerakott net ek-et pl amennyire lehet autonómmá kell tenni ( saját érdekükben működtessék a szereplőik , önvédelemre optimalizált szabványait értsék, stb lássák át mi miért hogyan biztosítja a saját megélhetésüket és akkor menni fog )
Tehetetlen Dodó | 2009. november 18.  |  09:32
surcouf | 2009. november 18. | 09:09
"lyen hálózatokon múlik minden , ill hogy ezek mennyire képesek a közérdeket "megtartani" és torzulás és közbenső lenyúlás (korrupciós net ek) nélkül közvetíteni"

Na, ez az, ami nálunk nem működik: az államot jelenleg képviselő komprádor burzsoázia és a vele szövetséges maffiotikus nepperhálózat húzza le a bőrt a termelőkről.

Rendet, erős államot, jog-, köz- és létbiztonságot!
Különben lámpavas.
talán | 2009. november 18.  |  09:34
Nem egészen értem a cikk lényegét. Azt, hogy Herényi nem egy lángész, egyszerűbben is meg lehet fogalmazni, és szerintem nincs ebben az országban olyan ember, aki ezt vitatná.
De mi a szerzők szándéka ezzel, hogy állandóan a konzervativizmust dicsérgetik? Mintha átesnének a ló túloldalára! Aki nem konzervatív, az már nem is ember? Annyi eszme és ideológia van a világon, ne kelljen már magunkat bepréselni egybe.
Megjegyzem: egy csomóan ezért nem szavaznak a Fideszre, mert mindig rá akar erőltetni valamit az emberekre. A gyakorlat jó, de ez a sok elmélet, ami szerint élnünk kéne, nem egészséges!
surcouf | 2009. november 18.  |  11:29
Tehetetlen Dodó | 2009. november 18. | 09:32

úgynézki a szabadság, törvényesség... demokrácia stb a gyakorlatban leképezve folyamat jellegű valami, valamilyen keretek pl jogállam , törvények , gazdasági szabályozók , szokásjog kulturális gátlások (ha még van ilyesmi egyáltalán)..stb működtetni is kell hatékonyan szervezetten erővel ... nem elég kijelenteni hogy van, mee mi aztat leíírtuk 89 ben hogy van... és a szűrös matyi kiállt pl és kihirdette... a tölgyessy meg bólogatott aztán ennyi... mert ettől még nincs csak egy nagy értelmiségi kerekasztalra toszott elméleti lóemfesz a rendszerváltással , a mayar államisággal kitörölte a sggét a piaci, üzleti , meg a maszop és szadeszdzsuvás politikai hatalmi gyakorlat ...
kérdés | 2009. november 18.  |  12:32
Nem könnyű a konzervatív élete.
Még sosem mutatkoztam be úgy...csókolom, én konzervatív vagyok...de arra már millió és egy alkalmam volt, hogy határozottan ki kellett jelentenem, mi NEM vagyok.
Ez a konzervatív alapállapot, alapérzés is valami olyan, mint az egészség, mint a kultúra, ha fölborul a természetes egyensúly, akkor kezdjük el keresni, hogy mi okozza a rendellenességet.

Mindenesetre azt meg kellett, hogy állapítsam, én konzervatív-függő vagyok.
Egyfajta legyőzhetetlen szenvedély köt a konzervatívokhoz.
Egy belső igényből fakadó tudatos ragaszkodás.
kérdés | 2009. november 18.  |  12:49
Az én felfogásomban a konzervatív az életformámra, a felfogásomra vonatkozik.
Olyan, mint egyfajta hagyományőrzés, ami nem mások kárára, hátrányára alapul.
kérdés | 2009. november 18.  |  14:56
Rabban | 2009. november 17. | 22:33

Az említett szerzőről egyre inkább az a véleményem kezd kialakulni, hogy nagymestere a feszültségkeltésnek.
Rabban  | 2009. november 18.  |  16:35
surcouf | 2009. november 18. | 09:09

"mit lehet csinálni ? : az államot hatékony önvédelmi hálózatokként kell újraépíteni, tudomásul kell venni hogy mindent el akarnak venni a jogot a földet az erőforrásokat ezzel az élet lehetőségeket is .. ilyen a környezet akkoris ha nem mindenki ilyen , és nem mindenki képes ebben létezni"

Ez megoldás lenne, persze, az önszerveződés, és pár helyen ez működik ma is, de csak elszórtan, szigetszerűen. Ahhoz, hogy ez tömegesen megvalósuljon, egy tömeges kultúraváltás, össznépi megvilágosodás kellene, mert a zemberek olyanok, hogy nem jönnek rá maguktól (tisztelet a kivételnek), hogy együtt kéne működni és akkor többre mennénk, hanem mindenki a saját szánalmas kis pecsenyéjét sütögeti és irigyen, féltékenyen lesi a másikat. Közben meg - jól mondod - az erős és gátlástalan piaci szereplő, a multi ezeket az önzésbe dermedt szerencsétlen kis individuumokat könnyűszerrel lerabolja és kizsigereli, mert egyenként nem képesek ellenállást kifejteni. És sajnos a magyar ember még a saját kárán se tanul: hiába látja, hogy egyedül, a saját kis szemétdombján kapirgálva semmire nem megy, inkább csak morog magában és szidja a sorsot, hogy miért ilyen rossz az ő élete mindig.

"állam bácsinak tehát DOLGA a piaci profit lehalászás ellen önvédelmi jellegű (profit megtartó , lefölözést gátló) net ek be szervezni a társadalom atomizált és ezzel a profitmax neteknek kiszolgáltatott egységeit"

Ahhoz, hogy bármilyen összefogás legyen, ahhoz együtt kellene működni, és egyáltalán meg kellene értetni az emberekkel az összefogás értelmét és hasznát, azt, hogy együtt könnyebb boldogulni. Erre nem lehet törvényt hozni, mint anno a nagy szocializmusban, amikor a parasztot erőszakkal bevitték a téeszbe, hanem az embereket meg kell győzni, a fejekben kell változást elérni!

A szoci felfogás szerint az államnak csak annyi a dolga, hogy jogszabályokat alkosson és azokat igazságszolgáltatással meg karhatalommal kikényszerítse, kézi vezérléssel irányítsa a társdalmat. A lakosság csak tudatlan tömeg, akiknek irányt kell szabni, és vasvesszővel terelgetni a helyes irányba, mint a birkanyájat. Ha pedig netán a nép nem arra akar vonulni, amerre pártunk és kormányunk elképzeli, tehát mondjuk nem a lenini úton előre, akkor persze a hatalom frusztrált lesz és hirtelen több lesz az utcán a rendőr, meg bekeményít az APEH, de mást nagyon nem tudnak csinálni a társadalommal. Persze ha van (hitel)pénz a kasszában, addig inkább nem nyúlnak a furkósbothoz, hanem előbb megpróbálkoznak a mézesmadzaggal (19 ezer Ft-os nyugdíj, dupla családi pótlék, távhő ÁFA csökkentése stb.) De ha üres az államkassza, akkor marad a nyers erő. A társadalommal őszerintük nem kommunikálni, tárgyalni kell, hanem meg kell vásárolni, vagy ha úgy nem megy, meg kell szorongatni, végső esetben könnygázzal, gumilövedékkel, lovasrohammal. De együttműködni, jövőképet, nemzeti perspektívát adni azt nem tudnak, hiszen a saját meggazdagodásukon kívül más nem nagyon lebeg a szemük előtt, az eszmét eldobták már régen, de már '89 előtt se nagyon hittek benne. A lakosság nekik csak arra kell, hogy tejeljen, adózzon, és eközben hallgasson. Amúgy meg csak a baj van vele, ha a pénze nem kellene, jobb lenne, ha nem is lenne.

Ezzel szemben a Fidesz, a polgári jobboldal - és erről már Orbán is sokat beszélt - szerintem másképp áll a társadalomhoz, nem csak megfegyelmezendő koloncnak tartja, hanem szervesen együtt akar vele működni. A politika akkor hatékony, ha konszenzusra jut a néppel. És ehhez nem elegendő jogszabályokat hozni, mert ha azt az emberek nem értik, vagy az akaratuk ellenére hozzák őket, akkor nem fogják betartani, vagy csak kényszerből, és a kormány semmire nem megy. Az embereknek ezért nemcsak paragrafusokat, hanem jövőképet, víziót kell adni. Az állam nem válthatja meg a társadalmat önmaga helyett: az embereknek maguknak kell kihúzniuk magukat a mocsárból, és összefogni, és elérni valamit, előrevinni az ország szekerét. Wermer András, a Fidesz kampányguruja szerint az államnak az a dolga, hogy az embereknek jövőképet, víziót adjon, hogy rávegye őket, hogy higgyenek az összefogás erejében, hogy tudjanak közösen valamit elérni. Egy paternalista állam, ami az emberektől csak adóbevételt vár, meg hogy a hatalom ellen ne lázadjon, de egyébként hagyja őket úgy élni, ahogy csak akarnak, beleposhadva saját önzésükbe, pénzhajhászásukba, az nem képes elérni, hogy a társadalom előremenjen, mert egy ilyen közegben minden ember csak a maga javát keresi, a másik embert nem honfitársnak, szövetségesnek tekinti, akivel össze lehet fogni és elérni valami közös célt, hanem riválisnak, aki hagyjon engem békén, vagy ha mégis ütköznek az érdekeink, akkor át kell rajta gázolni. Egy ilyen ország sohasem lesz sikeres, mert a korrupt és erkölcstelen hatalomnak még adót se igen fizetnek az emberek, csak ha az adóhivatal kisajtolja belőlük. Csak megfélemlítéssel, osztogatással és propagandával tudja még úgy-ahogy az orazágot üzemeltetni.

Ezzel szemben egy polgári gondolkodású kormány összefogásra, együttműködésre és nagy nemzeti célok érdekében való közös cselekvésre buzdítja az embereket, utat mutatva nekik a nemzeti összetartozás és az erkölcsös és boldog családi élet terén egyaránt. Így az emberek felszabadíthatják alkotó energiáikat a nemzeti közösség érdekében is, és nem pusztán önző önmagukért. Az állam és a társadalom érdekazonosságban van, a kormányra nem mint kijátszandó élősködőre gondolnak az emberek, hanem olyan szervezetre, amely az ország javát szolgálja, és értelmes, hasznos célokat tűz ki, amelyeket érdemes támogatni.

Milyen más ez a két perspektíva, nem?
kérdés | 2009. november 19.  |  13:09
Néha az az érzésem, hogy konzervativizmus minden jobbításra törekvő álmodozás, szándék összefoglaló neve, amelyre a jóérzésű ember egyfolytában vágyik, de megvalósulni csak ideig-óráig, hellyel-közzel szokott.
surcouf | 2009. november 20.  |  10:10
Rabban | 2009. november 18. | 16:35

mostanában megint azon gondolkodtam gondolatkísérlet (gondolom mások is kísérleteznek) hogy tegyük fel 1 új alkotmány első pontja lenne

-- tekintve hogy globális manipulatív hazug multináci marketingdumával gazdagon átszőtt a világ, és a mi világunk is ... -


1 .alkotmányos jog az igazsághoz (vagyis a korrekt pontos valós információhoz ) való jog

persze személyes viszonyokban ez kb ennyi
pl józsi csalja mariskát , mariska a fejéhez vágja : te józsi ne hazudjál nekem mert alkotmányos jogom tudni az igazat ... ha nem mondod meg alkotmányt sértesz te józsi ... és akkor kérdés a retorzió de akár még a személy méltósága is védhető a hazudozással szemben valamilyen szinten


de mivan ha egy cég hazudik a termékével? marketing hazug , vagy egy miniszterelnök az a közösségnek ? alkotmánybíróság , és kőkemény retorziók ... mert közösséget átverni azt viszont nagyon tilos is lehet

termék betilt cég kizavar , miniszterelnök levált pozíciótól megfosztva és büntit fizet , közügyektől eltiltva stb


Rabban  | 2009. november 20.  |  14:20
surcouf | 2009. november 20. | 10:10

"alkotmányos jog az igazsághoz (vagyis a korrekt pontos valós információhoz ) való jog"

Amerikában ez működik, Clinton elnököt pl. azért akarták lemondatni a posztjáról (impeachment eljárás), mert hazudott a Monica-val való kalandjáról. Utána sírva kellett bocsánatot kérnie nyilvánosan, és csak akkor szünteték meg ellene az eljárást. Vicc, mi? Nálunk meg ennyi folyamatos, zsebre menő hazugságért se görbül senkinek a haja szála se.
surcouf | 2009. november 21.  |  07:30
Rabban | 2009. november 20. | 14:20

nahát ez érdekes ... ha netán a wtc is hazugság volt meg az iraki tömegpusztító fegyverek stb sőt az egész iraki háború , akkor van mit számonkérni ott is
budaifiú | 2009. november 21.  |  16:17
Sőt az a mátrix fal ami előtt a birka amerikaiak élnek és nem gondolkodna. Ugyanezt próbálják ránk kényszeríteni,csak hát itt a zemberek kételkednek(tapasztalatok)alapján azt se hiszik el amit kérdeznek a politikusok.
V.Pál József | 2009. november 24.  |  11:55

Van egy olyan érzésem, hogy folyik a magyarok oktatása. Kimaradt 43-év, amikor diktatúra volt. Most figyelnünk kell mire képes egy-egy politikus. Hogyan lehet több százezer ügyvéd közül miniszteri székbe kerülni, és hogyan lehet a bársonyszékből a piactérre kerülni, hogy ott megkövezzék. Hogyan használ fel saját maga fényesítésére olyan embereket, akik megetették a magyar emberekkel saját piszkukat. Hogy ítélni tudjunk, kellenek a precedensek. Jelen esetünkben Dávid és Góliát harcánál a kis Dávid nem nézte meg fegyvertárát a csata kezdete előtt, közbe derült ki, hogy a parittya is Góliátnál van, ez komoly stratégiai hiba. De mi csak figyeljünk és tanuljunk, mert aminek meg kell történnie, az meg is fog történni.
Rabban  | 2009. november 24.  |  22:23
surcouf | 2009. november 21. | 07:30

"nahát ez érdekes ... ha netán a wtc is hazugság volt meg az iraki tömegpusztító fegyverek stb sőt az egész iraki háború , akkor van mit számonkérni ott is"

"Netán?"
Tudjuk jól, mi a helyzet...
© bartkid | ddt | kry