Nem túl biztatóak az előjelek az újraindult közel-keleti tárgyalásokon: megosztott politikai vezetés és társadalom mindkét oldalon, lendületét vesztett amerikai kormányzat. Hajszálnyi reményt talán éppen az elkerülhetetlennek látszó kudarc következményeitől való félelem jelenthet.
 Múlt héten Washingtonban, az elmúlt évtizedekben immár sokadszorra, tárgyalóasztalhoz ült az izraeli és a palesztin vezetés, hogy újraindítsák a béketárgyalásokat. Pontosabban az Obama-adminisztrációnak végre, több mint egy évvel a nevezetes kairói beszéd után, sikerült a feleket közvetlen tárgyalásokra kényszeríteni. Az előjelek nem túl biztatóak: megosztott politikai vezetés és társadalom mindkét oldalon, "fokozódó" közel-keleti helyzet, lendületét vesztett amerikai kormányzat. Mindhárom már önmagában is biztos recept a kudarcra.
Az Obama-adminisztráció nem kis részben maga felelős a késedelemért. Tavaly májusban Kairóban a korábbi amerikai elnökökhöz képest Obama meglehetősen magas mércét állított a Netanjahu kormány elé: az illegális ciszjordániai telepek bővítésének azonnali és teljes befagyasztása. Azonban az izraeli vezetés nyomására - az amerikai Izrael-barát lobbi hathatós segítségével - Obama lassan visszatáncolt ebbéli követelésétől, rettentő nehéz helyzetbe hozva ezzel a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmud Abbast. Az illegális telepek, a föld kérdése nyilvánvalóan kulcskérdés az egész békefolyamat szempontjából, a Fatah pedig, amelynek hatalmát a Gáza fölött regnáló radikális Hamasz Ciszjordániában is veszélyeztetheti, nem teheti meg, hogy ebben a kérdésben már a tárgyalások megkezdése előtt engedményt tegyen. Habár a mérsékelt Fatah a béketárgyalások legnagyobb nyertese lehet, a tárgyalások újraindulása felett azonban mégsem örülhet önfeledten. Bármilyen elmozdulás ugyanis szükségszerűen palesztin engedményeket is magába foglalna, amelyet a rivális Hamas azon nyomban kihasználna.
Mégis, palesztin oldalról talán soha nem volt ennyire megbízható partner a tárgyalásokhoz. A ciszjordániai területeken rég nem látott rend, nyugalom és némi gazdasági növekedés is van, köszönhetően Abbasnak és miniszterelnökének, Salam Fayyadnak. Az elmúlt két évben lényegében megszűntek a Ciszjordániából induló öngyilkos merényletek, amiben persze az önkényesen létesített izraeli biztonsági falnak és ellenőrző pontoknak is szerepük van. Izrael tehát már nem hivatkozhat a biztonság vagy a hatékony palesztin kormányzat hiányára annak érdekében, hogy elnapolja a tárgyalásokat - mint tette ezt korábban Netanjahu előző kormánya (1996-99), vagy Ariel Saron miniszterelnöksége (2001-2006) idején.
Palesztin oldalon a béketárgyalásokra nézve a legnagyobb problémát kétségtelenül a Hamasz jelenti, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy - lásd a múlt heti négy halálos áldozattal járó ciszjordániai merényletet - aláássa a jelenlegi tárgyalásokat. Tegyük azonban hozzá, hogy az elmúlt években Izrael és az Egyesült Államok is mindent megtett azért, hogy a Hamast mindenféle tárgyalásban ellenérdekeltté tegyen, azzal, hogy semmilyen formában nem tekintették tárgyalópartnernek, és teljes elszigetelésére, megbuktatására törekedtek. A Hamas, amelynek népszerűsége Gázában továbbra is töretlen, abban az esetben lehet érdekelt a békefolyamat sikerében, ha a Netanjahu-Abbasz tárgyalások sikérnek komoly esélyei lennének, és a szervezet félne, hogy kimarad egy számára is kedvező átfogó megállapodásból. Annak idején az észak-írországi békefolyamat kulcsmomentuma is az volt, hogy a békefolyamatnak kedvező politikai légkörben a terrorszervezetként megnevezett IRA-t - többek között amerikai nyomásra - elfogadta tárgyalópartnernek a brit kormány. Hasonló dologról azonban egyenlőre szó sincs a Közel-Keleten: Izrael továbbra is makacsul ragaszkodik korábbi elzárkózó magatartásához, az Egyesült Államok pedig - ahogy már megszokhattuk - alkalmazkodik. tovább » |
|
Egy, a Jobbik jövőjén lamentáló Nézőpont-kutatás szerint előfordulhat: a párt szakadni fog. A kérdés az: van-e létjogosultsága egy más típusú radikalizmusnak és milyen profilt kell felvenni ehhez?
Semjén Zsolt szerint aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az "szellemi értelemben" nem lehet európai. Igazat mond-e a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes?
Bolgárgyörgyösen mutatunk rá a professzorasszony súlyos ténybeli tévedésére.
2010. szeptember 18-án, szombaton, a Millenárison kerül sor Magyarország első Kormányzati Karrier Expojára, REgeneráció címmel.
Augusztus 29-én, 56 éves korában, Debrecenben elhunyt Wermer András, a magyar politikai marketing elismert alakja.
-
Az oktatás-nevelés területén a restauráció politikája a bajok azonnali orvoslására jó megoldás, de hosszú távon az esélyteremtésé és a tehetséggondozásé a főszerep.
|
|
A Regeneráció konferenciájának második szekciójában nemzedéki kérésekről beszélget Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója, Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője, Novák Tamás dokumentumfilmes, a Bűn és büntetlenség rendezője és Lenkei Balázs a Sinus Design iparművésze.
Für viele ist es schockierend, dass Intelligenz im Kontext von Minderheiten, Vererbung und dem Islam genannt wird.
Azok, akik húsz éve azonnali és viharos barna esőt prognosztizálva szólítottak utcára százezres tömeget, ma legfeljebb villájuk teraszát képesek megtölteni eszmetársaikkal - jelentős médiaérdeklődés esetén. És csak maguknak tehetnek szemrehányást ezért.
Das Verbrechen und Deutschlands große Schuld des Holocaust haben bei uns zunächst Verdrängung und dann eine Vielzahl von Tabus (genannt "politische Korrektheit") bewirkt.
Wermer András volt az, aki a politikusokkal felismertette, hogy a politikai kommunikáció és cselekvés befogadója fogyasztó, aki épp úgy gondolkodik, érez, dönt, mint a fogyasztó általában. A kampányok nem a választó- vagy állampolgároknak szólnak, hanem a politikai fogyasztóknak.
The Tea Party began as an antitax and anti-big government movement. Many of the most prominent Tea Party spokesmen showed little interest in the vexing cultural issues that have increasingly divided Americans for several decades.
|
